Az IT szakemberhiány évtizedes trend, amelyet veszélyes mértékben felerősített a pandémia és a negyedik ipari forradalom szakemberigénye.
Sebességkonfliktus
Társadalmunkban vannak fejlett és kevésbé fejlett területek. A haditechnika rendkívül fejlett, a pszichoterápia sokkal kevésbé. Jobb világban élnénk, ha fordítva lenne, de jelenleg ezek a tények. A gyorsabban fejlődő területekre nagyobb tőke áramlik a gyorsabb megtérülés miatt, a lassabban fejlődő területeket hagyományok és más hatások fogják vissza.
Klasszikus példa a gyors fejlődésre: az informatika. Az informatika fejlődési modellje egészen egyedi: bárki fejleszthet, a tudás elérhető, az eszközök elérhetők, a procedúra, ami a kontrollált környezetben már működő szoftvert széles körben használt programmá teszi, pillanatok alatt lefuthat. Az IT területén az utólagos csiszolgatás, updatelés, upgradelés bevett szokás – mivel emberéletek nem szoktak múlni a hibákon, ez vált uralkodó gyakorlattá.
Az oktatás az orvostudományhoz hasonlóan lassan fejlődik. Bár a pedagógia tudománya élő, aktív, a felfedezések folyamatosak, ezek csak nehezen kerülnek be a közoktatás gyakorlatába, a tananyag pedig ugyancsak lassan változik. A tananyag mibenlétét kulturális, történelmi, gazdasági, politikai hatások is alakítják, ezért annak megváltozása hosszadalmas folyamat.
A probléma gyökere tehát az, hogy az informatika gyorsabban fejlődik, mint bármi más, a negyedik ipari forradalom központi tudásterülete az IT, az oktatás pedig lassan változik, ami azt eredményezi, hogy az oktatás, valamint annak folyományaként az ipar, lemaradva kullog az igények mögött.
Hadrendben az online képzés
Aktuális adat: 40-50 ezer képzett IT szakembert hiányzik a munkaerőpiacról Magyarországon. A cégek egy városnyi informatikust szívnának fel azonnal, ha ezek a munkavállalók léteznének. A Microsoft 2021-es tanulmánya szerint 2025-re 5-ször annyi informatikusra lesz igény, mint jelenleg, ami alig felfogható mértékű növekedés. A kérdés az, hogy egy ennyire kezelhetetlennek tűnő helyzetet hogyan lehet mégis kezelni – a válasz pedig a stratégia.
Ma már a hivatalos álláspont szerint sem képes a közoktatás megfelelni az ipar támasztotta igényeknek. Képtelen annyi embert kibocsátani, a tananyagot olyan szinten specializálni és aktualizálni, hogy számottevő befolyást gyakorolhasson a helyzet megoldására. Az IT képzéssel foglalkozó vállalatok maguk is igyekeznek kivenni részüket a munkából, sőt egyre több IT cég próbálkozik meg a belső képzési rendszer felépítésével, hogy azonnal használható tudást adjon a felvett dolgozók kezébe, amivel be tudja őket ültetni a termelésbe.
A belső képzési rendszerek nagyon költségesek, és általában azzal kezdődnek, hogy szakembereket kell felvenni, akik képesek azt megtervezni, létrehozni, működtetni. Még a legnagyobb gigavállalatok sem képesek a saját igényeiket kielégíteni ezen a módon. Ha azt látjuk, hogy még az olyan óriások is, mint például a Google vagy a Microsoft, nagyon nehéz helyzetben vannak a szakemberhiány miatt, akkor lehet egy reális elképzelésünk arról, hogy mekkora a baj.
A Microsoft kifejlesztett egy teljes online képzés szisztémát, melynek lényege, hogy a tanulók utólag, a végzettséggel megszerzett szakmában elhelyezkedve fizetik ki a tanfolyam árát, hónapról hónapra, a fizetésük kis részét felhasználva erre a célra. A Google még messzebb ment: ingyenes online képzés ökoszisztémát hívott életre, melynek keretében magas szintű tananyagokat tettek és tesznek elérhetővé, amikkel valóban álláshoz lehet jutni.
Online képzés a pályaváltók szolgálatában
A HRTV IT munkaerő-piaci képzések és a nők az IT piacon című műsorában Fachs Anita olyan sötét jövőt festett le, melyet a rendelkezésünkre álló eszközökkel viszonylag könnyű világossá tenni. Az előttünk álló 6-8 évben az Ipar 4.0 térhódítása következtében Magyarországon mintegy 900 ezer munkakör fog megszűnni, és ezek többségében nők dolgoznak, ugyanakkor az IT szakemberhiány kezelésének kulcsa a nők megszólítása, mert ők a legnagyobb munkaerőpiaci tartalék.
Az informatikusok többsége férfi. Nincsenek fizikai okai ennek, egyszerűen csak így alakult. A hőskorban a programozás elég erősen összekapcsolódott a szereléssel, bütyköléssel, ami miatt elsősorban fiúkat, férfiakat vonzott, amiből pedig az következett, hogy a szakterület kommunikációja, szubkulturája férfiközpontú lett, ami még több férfit vonzott, és még inkább távol tartotta a nőket, majd megszilárdult a nézet, hogy az IT férfi terület.
Az IT szektorban kevés a nő, ez igaz Magyarországra, és igaz nemzetközi áttekintésben is. A nagy feladat most az, hogy a cégek megszólítsák a nőket, felébresszék a kíváncsiságukat az informatika iránt. Ez másfajta kommunikációt igényel, a szakterület más aspektusait kell bemutatni és másféleképpen. Az online képzés elterjedése ennek fontos eszköze. Ha a feladat sikerül, képesek leszünk arra, hogy a szakemberhiányt orvosoljuk.
Az IT sokak számára nagyon távoli, sokaknak ijesztő, túlságosan bonyolult, elvont, amiben nem tudják meglátni önmagukat. Ez nem az IT. Ez csupán egy elterjedt, téves kép róla, aminek megvannak a maga történelmi előzményei, de ami nem valóságos. Az informatikáról egyoldalú kép él nagyon sok ember fejében, ami hozzájárult a szakemberhiányhoz.
Fachs Anita kifejtette: az online képzés mérföldkő az ipar igényeinek kezelésében, amihez meg kell tanulnunk, hogy az informatikai tudást ne években mérjük, hanem abban, hogy a szakember milyen technológiákat ismer és milyen gyorsan tud elsajátítani újabb technológiákat.